1. Az ember
Az ember az a lény, aki elméletileg képes arra, hogy a két agyféltekéjét egyszerre használja. Gyakorlatilag azonban olyan érdekcsoportok küzdenek az egyes emberek megszállásán keresztül a hatalomért, akik vagy az egyik vagy a másik agyféltekéjüket használják. Felemelkedni úgy is lehet, ha csak magaddal foglalkozol és eléred a másik agyféltekét.
Ha csak egyéni tudatban gondolkozol, akkor célod az egyéni érvényesülése lesz. Nehezen tudsz azzal azonosulni, hogy mondj le az életedről egy későbbi célért, ami majd a következő vagy az az után életedben vár rád. Mindenre csak ez az egy életed van és ezért komoly döntések elé kerülsz ebben az egy életben, amik az emberségedet is próbára teszik.
Ha csak kollektív tudatban gondolkodsz, minél távolabb vagy a saját közegedtől, annál aranyosabb, kedvesebb vagy és minél inkább érvényesül rajtad a tömeghatás, annál magabiztosabbá válsz. A kollektív megszállást egyéni tudatban nehéz észrevenni, mert úgy burkol be, hogy lassan változol át és a kollektív gondolatot a sajátodként fogod érzékelni. Egy kollektívában azonban az egyén egyáltalán nem fontos, ami a kollektívát teszi próbára.
A magasabb dimenziós megfigyeléseim arra engednek következtetni, hogy olyan, hogy ember nem létezik. Vagy ha létezik olyan, hogy emberiség, akkor annak isteni magyarázata kell, hogy legyen. A két agyfélteke egyidejű használata ugyanis megfelelne ennek. Hogy olyan, hogy emberiség létezik egy bizonyos dimenziószint alatt, egy többszörös félreértések után kialakult anomália eredménye, aminek a korrekciója úgy zajlott, hogy az ember eltérő dimenziók közötti kommunikáció közös szabványa.
Amikor felbukkantam egy meg nem nevezett helyen azzal, hogy "Földi Védelmi Erők Különleges Alakulata" és ezt ki kellett fejtenem, emberről még előtte nem hallottak. Amikor ezt nem egészen értve ebbe mélyebben belenéztem, kiderült, hogy maga a fizikai sík egy anomália, pontosabban holografikus frekvenciák interferenciája. Ezek a lények ezt mind meg akarják szüntetni, hogy helyreálljon a rend, a harmónia és az áramlás, én léptem egy merészet és előtte mindent átmásoltam egy zárt környezetbe. Ugyanis ha ez egy zárt környezet, ami képes az önfenntartásra, lehet belőle forrásvilág.
Ami a probléma, hogy nem akarják az emberiséget elereszteni, mert az emberiség és a bolygó, ahol élünk egy másfajta világot él, olyat, ami felé mind vágyakoznak. Ám bármelyik is szerezzen a faj fölött hatalmat, a világ összeomlik és megint csak egy újabb érv az ember istenségére, mert az ember világát csak az ember képes működtetni akkor is, ha itt mindenki csak embernek van öltözve. Ezért egy teljesen új megközelítést alkalmaztam erre a problémára és nem problémának, hanem hatalmas lehetőségnek tartom egy olyan közegben, ahol mindenkire az unalom jelenti a legnagyobb veszélyt.
Ott még nem álltam meg, hogy feltaláltam az Égben a holomédiát és meg is kezdtem a műsorszórást, mert az informatikai gondolkodással meg is tudtam tervezni egy olyan komplex szolgáltatást, ami az emberiséget külön fajként ismerteti el. Mivel itt sokatok igazából nem ember, hanem olyan magasabb dimenziós lény tudatának töredéke, aki itt emberként él, mert így vetült a tudata a Föld Hologramba, nem árt lassan dönteni és itt most nem az emberhez, hanem a lényhez beszélek. Az emberek átadása és átvétele kiemelt etikai kontroll mellett működik. Nagy hangsúlyt fektettünk a megfelelő cél és minőség alapú kapcsolatokra, így az emelkedés során nem érnek olyan kellemetlen meglepetések, hogy arra ébredj rá, hogy a saját szeretteid ellensége vagy. Ezeknek a lényeknek a te világod közel sem annyira érthető és világos és pont úgy szarnak alapvetően rá, ahogy te szarsz a dzsungelben élő őslakosokra, kivéve egy-két faj, akik bizonyos felismerések miatt nagy tisztelettel vannak irántunk. De így vannak ezzel a tehenek Indiában is.